Jegyzetek egy kitépett füzetlapon

A következő sorokat, gondolatokat, még valamikor régebben, talán 2-3, esetleg 4 hónapja firkantottam unalmamban egy órán (amikor nem kellett csinálni semmit), hirtelen felindulásból. Néhány napja valahogy a kezembe akadt, és miután elolvastam, úgy döntöttem, legépelem nektek ide. Mert miért ne?

• Bár hamar elrepül az idő, eltelik egy hét, mégis, az eltelt idő rengetegnek tűnik. Vajon miért van ez?

• Mindenki fáradt. Az élet fárasztó. Stresszes. Nehéz. Az emberek keveset pihennek, de sokat dolgoznak. Fordítva kéne ennek lennie, nem?

• Állandóan rohanni, sietni kell mindenhova. Miért? Miért kell ennyire sietni? Egyáltalán: hova siet mindenki? Talán a végzet felé?

Gyere vissza! Gyere vissza hozzám…

Végre sikerült megnéznem. Miután vége lett a filmnek, arra gondoltam (többek között): miért is nem néztem meg előbb? Ugyanis már régóta foglalkoztatott a gondolat, fel is írtam a listámra, hogy meg akarom nézni ezt a filmet, de csak mostanában, amikor véletlenül belebotlottam a könyvtárban (persze csak képletesen értve  ), jutott eszembe, hogy akár meg is nézhetném vagy valami.

A történet (by Port.hu): “A film története 1935 legforróbb napján kezdődik Angliában. A II. világháború fenyegető árnyékából még mit sem érez Briony Tallis, amikor gazdag családja összegyűlik a hétvégére hatalmas, viktoriánus kastélyukba. A rekkenő hőség és az elnyomott érzelmek felfokozzák az élénk fantáziájú, írói szárnyait próbálgató kamaszlány veszélyérzetét. Egy sor katasztrofális félreértés folytán megvádolja Robbie Turnert, a házvezetőnő fiát és Cecilia nővére szerelmét egy bűnnel, amit a fiatalember nem követett el. Ez a vád tönkreteszi Robbie és Cecilia bimbózó kapcsolatát és drámaian megváltoztatja mindannyiuk életét.”

Szerintem a Vágy és vezeklés gyönyörű film. Megható történet (bőgtem rajta rendesen), szomorú végkifejlet (bocsi a spoilerért, bár én számítottam rá, hogy nem éppen egy vidám darab), remek színészek (főleg James McAvoy) és nagyon jó az operatőr munkája is. Ja, és akkor még a zenét nem is említettem…

Mircsi, nem tudom, te láttad-e már (sikerült intézni valamit ez ügyben?), Geszti, te pedig feltétlenül nézd meg.

És akkor a végéről a véleményem a ‘Tovább’ mögött